A Groningen melegv�r� l�, Hollandi�b�l sz�rmazik, a XIX. sz�zadb�l. Teny�szc�lja eredetileg a mez�gazdas�gban val� haszn�lat volt. A Groningen vid�k�r�l sz�rmazik, �s ma m�r k�nny� ig�s-, illetve kocsil�nak is haszn�lj�k.

1945-ig a fajta neh�ztest�k�nt volt megtal�lhat�, ebben az id�ben ink�bb a mez�gazdas�gi c�lokra teny�sztett�k ki, a mez�gazdas�gban val� munka v�gett kellett a fajta ereje, neh�zs�ge. 1945 ut�n nagyobb hangs�lyt fektettek a

nemesebb, k�nnyebb test� l�ra. Vannak akik ma m�r h�task�nt is haszn�lj�k a Groningenit.

A fajta kialakul�s�ban k�t fajta j�tszotta a f� szerepet. A Fr�z l�, melyt�l legink�bb a kosfej, illetve a f�lkosfej jelleget �r�k�lte, ugyanakkor a kitart�st is, a m�sik pedig az Oldenburgi mely az alkaton finom�tott. A Groningeni fajta nyugodt l�. A nyak r�vid, er�s, a fej ink�bb a fr�z l�ra eml�keztet, a h�t hossz�.

Marmagass�ga 160-170 cm, pej �s s�t�tpej sz�nben fordulhat el�.