A Groningen melegvérű ló, Hollandiából származik, a XIX. századból. Tenyészcélja eredetileg a mezőgazdaságban való használat volt. A Groningen vidékéről származik, és ma már könnyű igás-, illetve kocsilónak is használják.

1945-ig a fajta nehéztestűként volt megtalálható, ebben az időben inkább a mezőgazdasági célokra tenyésztették ki, a mezőgazdaságban való munka végett kellett a fajta ereje, nehézsége. 1945 után nagyobb hangsúlyt fektettek a

nemesebb, könnyebb testű lóra. Vannak akik ma már hátasként is használják a Groningenit.

A fajta kialakulásában két fajta játszotta a fő szerepet. A Fríz ló, melytől leginkább a kosfej, illetve a félkosfej jelleget örökölte, ugyanakkor a kitartást is, a másik pedig az Oldenburgi mely az alkaton finomított. A Groningeni fajta nyugodt ló. A nyak rövid, erős, a fej inkább a fríz lóra emlékeztet, a hát hosszú.

Marmagassága 160-170 cm, pej és sötétpej színben fordulhat elő.