A lovak szaglása és az illóolajok

Az illatok kialakításáért felelős vegyi anyagok az orrüregben elhelyezkedő szagló nyálkahártya sejtjeit ingerlik, a sejtek elektromos jeleket küldenek az agy felé, melyek a ló agyának legősibb eredetű részébe jutnak. Ez az ősi agyi terület a felelős az ösztönök és a hangulatok kialakításáért. Vajon miféle hatással vannak az illatok és illóolajok a ló agyára?

A lovak csak az orrnyílásaikon keresztül képesek levegőt venni, ennekmegfelelően hatalmas méretű orrlyukaik vannak. Az orrnyílás a pofa elülső részén helyezkedik el, nem véletlenül. A szaglás olyan ősi érzékelésforma, amely az evolúció során feltehetően keveset változott.

A lovak látása nem túl jó, legalábbis a közeli dolgok érzékelésében. Legeléskor nem látásuk, hanem szaglásuk segítségével választják ki a számukra ehető növényt a mérgezők közül. Szaglásuk segítségével fejtik meg a levegőt átjáró titkos kódokat is: merre vannak a fajtársak, a kancának merre van a csikója. Az ürülék szagából tudják, hogy mikor, milyen nemű, korú ló járt előttük az ösvényen, hogy a szél sárló kanca, dög vagy ragadozó szagát hozza-e magával.

Úgy tartják, hogy az evolúció során azok az állatok maradtak életben, amelyek a szagingerekre a leggyorsabban reagáltak, hiszen nagyobb biztonsággal kerülték el a ragadozókat. Emiatt az agy úgy fejlődött ki, hogy közvetlenül megkapja a szaglóhám üzenetét közvetítő szagingereket, a többi érzékelési ingertől eltérően. A látás, hallás és tapintás esetében, az érzékelő szervtől az agykéregig ugyanis egy ún. átkapcsoláson keresztül jut el az inger. Ez egyben egy szűrő is, amely a felesleges vagy kevésbé fontos jeleket megszűri, sorrendbe állítja, netán kizárja. Egy versenyen például az agy érzékeli a nézők hangját, a kék égen úszó felhőket, a kutyaugatást, de mindezek az ingerek nem olyan fontosak egy adott pillanatban, mint a talaj felszíne, a ló egyensúlya, vagy az állat szájában lévő zabla érzékelése. Az agy tehát a kevésbé fontos jeleket gyakorlatilag törli, és nem engedi eljutni abba az agyi részbe, amely feldolgozza a külvilágból kapott információkat, és reagál rájuk. Ezek az ingerek egyszerűen nem fontosak, és nincs annyi idő, hogy mindezzel adott pillanatban törődjön az állat.

A szaglásnál ilyen szűrés nincs. A ló tehát minden egyes szagot, illatot befogad, feldolgoz és az inger fontosságától függetlenül mindenképp reagál rá valamilyen módon. Sokszor nem tudatosan, hanem tudat alatt teszi.

 Azt még nem tudjuk pontosan, mi az agy reakciója az egyes szagokra, illatokra, bár feltételezik, hogy erősen érzelmi beállítottságú élmények és képek születnek a ló agyában: emlékek és átélt események, egykori szagok, hangok és tapintott, érzékelt emlékek tűnnek fel.
Minden ló más és más. Ahogyan az embereknél sem reagál két különböző személy ugyanúgy egyazon illóolajra, úgy a lovaknál is ez a helyzet. Nagy általánosságban tudjuk, hogy például a levendula illóolaja nyugtat, de hogy miért, az pontosan nem ismert. Mivel nem tudjuk, a lónak milyen élményei, emlékei elevenednek meg az illat hatására, így a ló agyának reakciója is csak becsülhető.

A szagingerek tudatalattit befolyásoló hatásának is betudható, ha egy ló az addigi nyugalmából hirtelen idegessé válik, látszólag ok nélkül. Egyes lovak kimondottan gyűlölik az alkoholszagot árasztó lovászokat, a sárló kanca illatát hozó szél a legtöbb csődört tettre készteti. Sokszor megmagyarázható az összefüggés, még többször viszont nem. Az illóolajok zömében kiszámítható módon hatnak a lovakra, és tudjuk, mely illatot válasszuk a ló félelmének elűzéséhez, és melyet a dühödt, agresszív állat megnyugtatásához, ám korántsem egyértelmű a választás.

Milyen esetekben használhatunk illóolajat lovaknak?

Az egyes illóolajok különböző módon hatnak a lovak szervezetére: egyrészt az illatterápia során az agyműködésre (képzetek és érzetek kiváltása), másrészt a gyógyászati felhasználás során bizonyos szervek működésére (farmakológiai hatás).
Alapvetően minden illóolaj rendelkezik több-kevesebb baktérium- és gombaölő sajátsággal. Ezt az antibiotikus tulajdonságukat régen élelmiszerek, főleg húsok tartósítására használta az emberiség.
Ezen felül további speciális hatással is rendelkeznek, ami nagyrészt attól függ, hogy az adott illóolajat a kezelés során hol alkalmazzák, valamint attól, hogy az alkalmazás során hol választódik ki. Így például azok az illóolajok, amelyek a vérkeringésből a tüdőben választódnak ki, itt is fejtik ki hatásukat: köptetőként, légút-fertőtlenítőként.

Az illóolajok speciális hatása szerint megkülönböztetünk emésztőrendszerre ható (szélhajtó, étvágyjavító), légutakra ható, vérbőséget keltő, máj- és epeutakra ható, húgyhajtó, nyugtató és gyulladáscsökkentő hatású illóolajakat.

Az illóolajos kezelés módja

A kezelni kívánt ló állapotától függ, hogy milyen módját választjuk az aromaterápiás kezelésnek. A leggyakoribb és egyben legkevésbé veszélyes mód a külsőleges kezelés és az inhalálás. Néhány illóolajat belsőleg is felhasználhatunk, de érdemes ezt mindig állatorvos felügyeletével, vagy legalább tudomásával végezni, és csak a már gyakorlottabbaknak ajánlott.

Egyes illóolajok hígítás nélkül is használhatóak sebkezelésre, ilyen a kamilla, a levendula, a cickafark. Az illóolajokat azonban általában hígítva használjuk.
Keverékek készítésekor a cél, hogy az összekevert illóolajok egymást hatását erősítő erejét kihasználjuk.
Illóolajokkal végezhetünk lovunkon bedörzsölést, masszázst, lemosást, borogatást, készíthetünk illóolajos patazsírt, kenőcsöt és krémet. Inhalálásra és esetenként belsőleges felhasználásra (etetésre) is alkalmasak az illóolajok.