Eohippus->Epihippus,Mesohippus,Orohippus->Miohippus->Merychippes->Pliohippus->Asinus,Eqqus->Zebra,Vadszam�r,H�zi szam�r,�szv�r->Przewalski l�,Tarp�n,Tundrai l�,Erdei l�->1-es p�nit�pus,2-es p�nit�pus,3-as l�t�pus,4-es l�t�pus->Modern l�
 

A mai h�zil� pontos rendszertani helye:

Orsz�g: �llatok (Animalia)
T�rzs: gerinch�rosok (Chordata)
Oszt�ly: eml�s�k (Mammalia)
Rend: p�ratlan ujj� pat�sok (Perissodactyla)
Csal�d: l�f�l�k (Equidae)
Nem: Eqqus
Faj: Eqqus ferus
Alfaj: Eqqus ferus caballus

Fejl�d�s:

(50 milli� �ve) - Az Eohippus a "hajnallovacska" kb. 30 cm magas lombev� �llat volt. Az el�ls� l�b n�gy-n�gy a h�tuls� l�b h�rom-h�rom l�bujja hordozta az eg�sz t�meg�t; a l�bfejeknek puha p�rn�zatuk �s el�l szarus, pataszer� k�rm�k volt. Az �llatok h�ta hajlott, sz�rzete cs�kos �s durva volt. A szemp�r a fej k�zep�n �lt. Mintegy 40-35 mill� �ve kihalt.

(40 milli� �ve) - A Mesohippus kb. 45 cm magasra n�tt. Mindegyik l�b�n horom-h�rom l�bujja volt, k�z�l�k a k�z�ps� a legnagyobb. H�ta m�g �velt volt ugyan, de l�ba, nyaka, f�le �s pof�ja m�r hosszabb lett az eohippushoz k�pest. Sz�rzete is kev�sb� lehetett cs�kos.

 (30 milli� �ve) - A Miohippus hasonl�tott a mesohippusra. Ez a nem kb. 60 cm magas volt. F�le �s pof�ja hosszabb lett. A szeme imm�r oldalt �ltek a fejen.

(20 milli� �ve) - A kb. 90 cm magas Meryhippus tests�lya a k�z�ps� l�bujjon nyugodott. A l�bfej alatti puha p�rn�zat elt�nt; a nyak �s a l�bsz�rak megny�ltak. A h�t is hosszabb �s laposabb lett, a fej pedig nagyobb �s s�lyosabb.

 (6 milli� �ve) - A 122 cm magas Pliohippus imm�r nem a mai l� testar�nyaival rendelkezett. A l�ba egy ujjas pat�v� fejl�d�tt, a szemek oldalt �ltek a fejen. A h�ton m�g nem alakult ki hat�rozott mar. Az �llatok h�tszalagot �s a l�bsz�r�ikon zebracs�kot viseltek.

(1 milli� �ve) - A mai l� Equss caballus. El�bb D�l-Afrik�ban �s �zsi�ban terjedt el, majd k�s�bb Afrik�ban �s Eur�p�ban is. Az �sszes t�bbi l�idom� �llat kihalt. A j�gkorszak v�ge fel�, kb. 9000 �vvel ezel�tt h�rom �sl�tipus l�tezett, mindh�rom a Pliohippus lesz�rmazottja. �sl�tipusok: 1. exmoori-p�ni, 2. highlan p�ni, 3. achal-tekini, 4. k�spi p�ni.

Rokonok: szamarak, zebr�k.