A lovak látása

    A lónak, mint zsákmányállatnak lehető legszélesebb területet kell átlátnia, hogy a veszélyeket minden irányból észlelhesse. Legelés közben csupán a fej kis fordításával egész környezetét belátja. A szemek a fej két oldalán helyezkednek el, így látótere igen széles, de csak a közvetlenül előtte levő V alakú mezőt látja mindkét szemével, csak itt képes felmérni a távolságot. Az oldalsó területeket egy szemmel látja, itt nem lát élesen, de a legapróbb mozgásokat is érzékeli.

Ezért ijednek meg könnyen a lovak, ha valami hirtelen megmozdul a környezetükben. Látják a mozgást, de nem tudják, mi az és milyen messze van. Ha tehetik, feléje fordulnak és mindkét szemmel megvizsgálják.

 

Az ember képes a közeli és a távoli tárgyakat is élesen látni, mert szemmozgató izmai a szemlencse görbületét megváltoztatják, ezáltal a szem belsejébe lépő fény mindig éles képet rajzol az ideghártyára. A ló esetében ez kevésbé lehetséges, mert szemmozgató izmai nem elég fejlettek. Ezt a hátrányt a természet úgy egyenlítette ki, hogy az ideghártya távolsága a lencsétől nem mindenhol egyforma, a ló fejének felemelésével vagy leengedésével képes a fénysugarakat az ideghártya más-más pontjára irányítani, ezáltal a kép élességét változtatni. Minél távolabbi tárgyat néz a ló, annál magasabbra kell emelnie a fejét. 

 

Fontos tehát, hogy a biztonságérzet eléréséhez nélkülözhetetlen tiszta látás elérése feltételezi a fej és a nyak szabad mozgását.

 

 

 

2. ábra: A ló szemének hosszmetszete. Fejét magasabban vagy alacsonyabban tartva különböző távolságban levő tárgyakat képes élesre állítani, mert ezáltal a fénysugarak az egyenlőtlenül görbült rerina más-más részére esnek

 

A lovak a színeket is másképpen látják, mint az ember. Látnak színeket, de színspektrumuk szűkebb. 

3. ábra: Az ember és a ló látóspektruma

 

Úgy tűnik, legjobban a sárgát, narancssárgát és pirosat látják, de meg tudják különböztetni a zöldet is, a kékkel azonban már problémáik vannak. A lovak hasonlóképpen látnak, mint a színvak emberek, vagyis nehezen tudják megkülönböztetni egymástól a piros és zöld színt, illetve sok mindent többé vagy kevésbé kéknek, sárgának vagy szürkének látnak.

 

Minden emlősnél két fajta fényelnyelő receptor van: pálcika alakúak és csapsejtek. A vékony, rendkívül érzékeny pálcikák a világosság és sötétség érzékeléséért felelősek, és ezért mindenekelőtt szürkületben, illetve éjszaka aktív állatoknál fordulnak elő nagy számban. A lovaknak becslés alapján 20-szor annyi pálcika alakú, mint csapsejtje van, mint az embereknek, így sötétben sokkal jobban látnak, mint mi, sőt, egy, az ideghártya mögötti fényvisszaverő réteg segítségével szinte olyan jól, mint a baglyok. Viszont a ló szeme nehezebben alkalmazkodik a fény és árnyék gyors váltakozásához. Ez az oka annak, hogy sok ló húzódozik attól, hogy sötét pótkocsiba vagy helyiségbe menjen.

 

A színlátáshoz mindene

 

4. ábra: Az ember és a ló által látott színek 

 

A ló fogazata

- növényevőkre jellemző redős zápfogak
- kérődzőkkel ellentétben az alsó és felső álkapcson egyaránt vannak metszőfogak

A ló fogképlete: (egy álkapocs egyik oldalán):
3 metszőfog + (1 szemfog) + 3 előzápfog + 3 zápfog

 24 (28) tejfog (metsző és előzápfogak): állandó fogaknál kisebbek, fehér színűek, a korona és a gyökér jó elkülönül
 36 (40) állandó fog: sárgás színűek, a korona és a gyökér egybeolvad
 2,5-5 éves korig tart a fogváltás, metsző- és előzápfogak cserélődnek
 A szemfogak elsősorban a méneknél fejlődnek ki
 A ló fogai folyamatosan kopnak
 A metszőfogak segítségével meghatározható a ló életkora (a pontosságot befolyásolja a takarmányozás, illetve “rossz szokások”, pl.: karórágás):
 metszőfogak típusa (tejfog, állandó fog)
 kupanyom nagysága
 fog felületének alakja

Fogazat betegségei, hibái:

- Fejlődési hibák:
 farkasfogak (szemfog és előzápfogak között)
 rendellenesen fejlődő álkapocs
 rendellenes fognövekedés (pl. egymásra nőtt fogak)

- Kifejlettkori problémák, betegségek:
 fogkopás zavarai (éles szegélyek, fogcsúcs, ollós fogkopás) – komoly rágási zavarokat okozhat
 túlzott fogkopás (pl. karórágás esetén), sima fogazat (15 éves kor felett fiziológiás)
 fogak törése, repedése, fogszuvasodás (aránylag ritka)
 fogkő (különösebb tüneteket nem okoz)
 fogbélgyulladás, komoly rágási zavarokat okoz, a beteg fogat el kell távolítani
 fogmedergyulladás: a ló egyik leggyakoribb fogbetegsége, rágási zavarokat, komoly fájdalmat okoz. A beteg fogat ki kell húzni, vagy vésni.

szabályos fogazat

Fogazat korrekciója:

- fogreszelés meghatározott időközönként (ponty-, csukafogazat, fogtörés, rendellenes kopás esetén)
- csak hozzáértő személy végezheti, megfelelő felszereléssel