A lovak l�t�sa

    A l�nak, mint zs�km�ny�llatnak lehet� legsz�lesebb ter�letet kell �tl�tnia, hogy a vesz�lyeket minden ir�nyb�l �szlelhesse. Legel�s k�zben csup�n a fej kis ford�t�s�val eg�sz k�rnyezet�t bel�tja. A szemek a fej k�t oldal�n helyezkednek el, �gy l�t�tere igen sz�les, de csak a k�zvetlen�l el�tte lev� V alak� mez�t l�tja mindk�t szem�vel, csak itt k�pes felm�rni a t�vols�got. Az oldals� ter�leteket egy szemmel l�tja, itt nem l�t �lesen, de a legapr�bb mozg�sokat is �rz�keli.

Ez�rt ijednek meg k�nnyen a lovak, ha valami hirtelen megmozdul a k�rnyezet�kben. L�tj�k a mozg�st, de nem tudj�k, mi az �s milyen messze van. Ha tehetik, fel�je fordulnak �s mindk�t szemmel megvizsg�lj�k.

 

Az ember k�pes a k�zeli �s a t�voli t�rgyakat is �lesen l�tni, mert szemmozgat� izmai a szemlencse g�rb�let�t megv�ltoztatj�k, ez�ltal a szem belsej�be l�p� f�ny mindig �les k�pet rajzol az idegh�rty�ra. A l� eset�ben ez kev�sb� lehets�ges, mert szemmozgat� izmai nem el�g fejlettek. Ezt a h�tr�nyt a term�szet �gy egyenl�tette ki, hogy az idegh�rtya t�vols�ga a lencs�t�l nem mindenhol egyforma, a l� fej�nek felemel�s�vel vagy leenged�s�vel k�pes a f�nysugarakat az idegh�rtya m�s-m�s pontj�ra ir�ny�tani, ez�ltal a k�p �less�g�t v�ltoztatni. Min�l t�volabbi t�rgyat n�z a l�, ann�l magasabbra kell emelnie a fej�t. 

 

Fontos teh�t, hogy a biztons�g�rzet el�r�s�hez n�lk�l�zhetetlen tiszta l�t�s el�r�se felt�telezi a fej �s a nyak szabad mozg�s�t.

 

 

 

2. �bra: A l� szem�nek hosszmetszete. Fej�t magasabban vagy alacsonyabban tartva k�l�nb�z� t�vols�gban lev� t�rgyakat k�pes �lesre �ll�tani, mert ez�ltal a f�nysugarak az egyenl�tlen�l g�rb�lt rerina m�s-m�s r�sz�re esnek

 

A lovak a sz�neket is m�sk�ppen l�tj�k, mint az ember. L�tnak sz�neket, de sz�nspektrumuk sz�kebb. 

3. �bra: Az ember �s a l� l�t�spektruma

 

�gy t�nik, legjobban a s�rg�t, narancss�rg�t �s pirosat l�tj�k, de meg tudj�k k�l�nb�ztetni a z�ldet is, a k�kkel azonban m�r probl�m�ik vannak. A lovak hasonl�k�ppen l�tnak, mint a sz�nvak emberek, vagyis nehezen tudj�k megk�l�nb�ztetni egym�st�l a piros �s z�ld sz�nt, illetve sok mindent t�bb� vagy kev�sb� k�knek, s�rg�nak vagy sz�rk�nek l�tnak.

 

Minden eml�sn�l k�t fajta f�nyelnyel� receptor van: p�lcika alak�ak �s csapsejtek. A v�kony, rendk�v�l �rz�keny p�lcik�k a vil�goss�g �s s�t�ts�g �rz�kel�s��rt felel�sek, �s ez�rt mindenekel�tt sz�rk�letben, illetve �jszaka akt�v �llatokn�l fordulnak el� nagy sz�mban. A lovaknak becsl�s alapj�n 20-szor annyi p�lcika alak�, mint csapsejtje van, mint az embereknek, �gy s�t�tben sokkal jobban l�tnak, mint mi, s�t, egy, az idegh�rtya m�g�tti f�nyvisszaver� r�teg seg�ts�g�vel szinte olyan j�l, mint a baglyok. Viszont a l� szeme nehezebben alkalmazkodik a f�ny �s �rny�k gyors v�ltakoz�s�hoz. Ez az oka annak, hogy sok l� h�z�dozik att�l, hogy s�t�t p�tkocsiba vagy helyis�gbe menjen.

 

A sz�nl�t�shoz mindene

 

4. �bra: Az ember �s a l� �ltal l�tott sz�nek 

 

A l� fogazata

- n�v�nyev�kre jellemz� red�s z�pfogak
- k�r�dz�kkel ellent�tben az als� �s fels� �lkapcson egyar�nt vannak metsz�fogak

A l� fogk�plete: (egy �lkapocs egyik oldal�n):
3 metsz�fog + (1 szemfog) + 3 el�z�pfog + 3 z�pfog

 24 (28) tejfog (metsz� �s el�z�pfogak): �lland� fogakn�l kisebbek, feh�r sz�n�ek, a korona �s a gy�k�r j� elk�l�n�l
 36 (40) �lland� fog: s�rg�s sz�n�ek, a korona �s a gy�k�r egybeolvad
 2,5-5 �ves korig tart a fogv�lt�s, metsz�- �s el�z�pfogak cser�l�dnek
 A szemfogak els�sorban a m�nekn�l fejl�dnek ki
 A l� fogai folyamatosan kopnak
 A metsz�fogak seg�ts�g�vel meghat�rozhat� a l� �letkora (a pontoss�got befoly�solja a takarm�nyoz�s, illetve “rossz szok�sok”, pl.: kar�r�g�s):
 metsz�fogak t�pusa (tejfog, �lland� fog)
 kupanyom nagys�ga
 fog fel�let�nek alakja

Fogazat betegs�gei, hib�i:

- Fejl�d�si hib�k:
 farkasfogak (szemfog �s el�z�pfogak k�z�tt)
 rendellenesen fejl�d� �lkapocs
 rendellenes fogn�veked�s (pl. egym�sra n�tt fogak)

- Kifejlettkori probl�m�k, betegs�gek:
 fogkop�s zavarai (�les szeg�lyek, fogcs�cs, oll�s fogkop�s) – komoly r�g�si zavarokat okozhat
 t�lzott fogkop�s (pl. kar�r�g�s eset�n), sima fogazat (15 �ves kor felett fiziol�gi�s)
 fogak t�r�se, reped�se, fogszuvasod�s (ar�nylag ritka)
 fogk� (k�l�n�sebb t�neteket nem okoz)
 fogb�lgyullad�s, komoly r�g�si zavarokat okoz, a beteg fogat el kell t�vol�tani
 fogmedergyullad�s: a l� egyik leggyakoribb fogbetegs�ge, r�g�si zavarokat, komoly f�jdalmat okoz. A beteg fogat ki kell h�zni, vagy v�sni.

szab�lyos fogazat

Fogazat korrekci�ja:

- fogreszel�s meghat�rozott id�k�z�nk�nt (ponty-, csukafogazat, fogt�r�s, rendellenes kop�s eset�n)
- csak hozz��rt� szem�ly v�gezheti, megfelel� felszerel�ssel