A csomózott kötőfék sem amerikai találmány.  Cigány kötőfék néven ismeretes régóta nálunk.
Bárki elkészítheti magának, de ha szép szabályosat akar valaki, hát eltart egy darabig, amíg a csomózás módját megtanulja.

Hogyan készül a csomózott kötőfék?

Az Interneten eddig talált leírások alapján elég bajos elsajátítani a kötőfék csomózás módját. Ezért megkíséreljük e helyen lépésről lépésre leírni, bevezetve némi praktikus egyszerűsítést.

A kötőféket  5-6 mm-es műanyag (perlon) kötélből érdemes csomózni. Ecélra kivételesen a természetes (kender) anyagból készült kötelet nem javasuljuk, mert nedvesség hatására zsugorodhat és a rögzítő csomó kibontása is problémás lehet. Olyan kötelet válasszunk, amelynek a felülete nem kifejezetten csúszós, mert a csomók - főleg a kötőféket rögzítő hurok - könnyen meglazulhat.

Az egész mesterség veleje a kétszálú hurok.  Igaz, hogy két kötelet bárhogy összebogozhatunk, de a szabálytalan bogok ormótlanul nagyok lesznek.  Ezért érdemes ezt a lépést a kötőfék összeszerelésétől függetlenül megérteni és begyakorolni. Ha ez megvan, a többi már könnyen megy.

Az első lépésben egy egyszálú síma (perec forma) hurkot készítünk, de nem húzzuk meg, hanem meghagyjuk lazára (1. ábra).  Nevezzük ezt A szálnak.

Ezen a hurkon egyszerűen átdugjuk a másik szálat -ez lesz a B szál (2. ábra) - , majd a túloldalon az A szál kifutó szárát megkerüljük. (3. ábra).  Ha ez megvan, a B szálat ismét bevezetjük az A szállal képzett hurokba, és önmagát is megkerülve az A szál mellett kihúzzuk (4. ábra).  Az eredmény két egymásba hurkolt "perec" amelyek a másik szál egyik ága is át van vezetve. (5. ábra).  Ha most mind a négy kifutó szálat meghúzzuk, egy szépen összefekvő csomót kapunk (6. ábra).

Ha ez már jól megy, nekifoghatunk a kötőfék elkészítésének. Egy átlagos méretű lóra szükséges kötél hossza kitárt karjaink közti távolság háromszorosa, és még egy fél méter.  A csomózást a jobb oldali orrcsomóval kezdjük, a kötél egyik végétől egy kitárt kartávolság + fél méternyire. Itt csak egy egyszálas hurkot készítünk, majd a hosszabbik kötél irányába egy maroknyi távolságban szintén egy egyszálas hurok következik (7. ábra). Ez lesz a két orrcsomó helye. A két csomótól jobbra-balra most kb. három maroknyit haladunk. Ide kerül az alsó csomó a kettős hurokkal, amibe majd a vezetőszárat tudjuk bekapcsolni. A leírások szerint ide úgynevezett Fiador csomót kellene kötni, ami azonban rendkívül bonyolult. Ehelyett azonban egyszerűbb megoldást is választhatunk.  Éspedig úgy, hogy a kötelünket a kimért három maroknyi távolságtól mintegy 30 cm-re visszahajtjuk. (8.-9. ábra) Az így kapott kettős szálakat pedig az 1-6. ábrának megfelelően - csak most dupla szállal - megcsomózzuk (10-15. ábra).  Ha valaki mégis az elegánsabb Fiador csomóra vágyik, a Youtubon talál használható videót.  

Ha ez megvan, túl vagyunk a nehezén. Most ismét egy maroknyit megyünk tovább mindkét szálon, és az 1-6. ábra szerinti kettős csomót kötünk. Az eredmény a 16-18. ábrán látható. Most a hosszabbik szálat vesszük kézbe, ez kerül majd a ló fején bal oldalra. Megint egy nagyarasznyit veszünk, itt készítjük el azt a fület, ami majd a kötőfék rögzítésére szolgál. Erre egy egyszerű kis hurok is megfelel (19. ábra). Innen a bal oldali orrcsomóhoz megyünk, és a már előkészített egy szálas hurok fölhasználásával elkészítjük a kettős csomót, megintcsak az 1-6 ábra szerint, azzal a különbséggel, hogy most jobbról balra fűzzük be a második szálat (20-23. ábra).  Majd ugyanezt megismételjük a jobb oldali orrcsomóval (24. ábra).

Mostmár csak annyi dolgunk van, hogy az egész kötőféket megfordítjuk és a két szabad szálat a jobb oldalon, körülbelül annak megfelelően, mint ahol a bal oldali hurok van, egymáshoz csomózzuk egy kétszálú hurokkal (25-27. ábra).  És ezzel kész is a csomózott kötőfék (28. ábra). A két megmaradt szálat majd egyformára vágjuk és a végeiket egy ragasztószalaggal összekötjük, vagy cérnával jó sokszor körbetekerve egymáshoz rögzítjük. De ezt már a lovunkra való rápróbálás után érdemes csinálni. 

FIGYELEM!

A csomózott kötőfék a ló kiképzéséhez használatos eszköz. Elsősorban földről végzett gyakorlatokhoz, illetve megfelelően képzett ló esetében nyeregből, zárt helyen, karámban történő kiképzésre használható.
Sem terepen, szabad helyen történő lovaglásra, sem a ló kikötésére (istállóban, lószállítóban, stb.) nem szabad használni!!!

1.ábra: 2.ábra: 3.ábra:

4.ábra: 5.ábra: 6.ábra:

7.ábra: 8.ábra: 9.ábra:

10.ábra: 11.ábra: 12.ábra:

13.ábra: 14.ábra: 15.ábra:

16.ábra: 17.ábra: 18.ábra:

19.ábra: 20.ábra: 21.ábra:

22.ábra: 23.ábra: 24.ábra:

25.ábra:  26.ábra: 27.ábra: