A l� h�zias�t�sa

A l� h�zias�t�s�nak pontos idej�re �s hely�re vonatkoz�an nincs �ltal�nosan elfogadott elm�let, �gy lehets�ges, hogy a lovat egyidej�leg t�bb helyen is megszel�d�tett�k. A szak�rt�k nagy r�sze azonban val�sz�n�nek tartja, hogy a l� h�zias�t�s�nak folyamata K�z�p-�zsi�ban kezd�d�tt, hiszen bizony�that�, hogy a k�r�lbel�l �tezer �vvel ezel�tt vir�gz� botaji kult�r�ban m�r foglalkoztak lovakkal. A l� h�zias�t�sa ezt�n Oroszorsz�g, majd Mezopot�mia ter�let�n is megt�rt�nt.

A lovat kezdetben h�s��rt �s tej��rt tartott�k, k�s�bb azonban felfedezt�k, hogy felszerel�sek, s�t emberek sz�ll�t�s�ra is alkalmas. A ker�k mezopot�miai, h�tezer �vvel ezel�tti feltal�l�s�nak k�sz�nhet�en a l� fogatban val� haszn�lata is elterjedt. A Krisztusel�tti m�sodik �vezredben m�r sz�mos kult�r�ban tartottak �s �br�zoltak lovakat: a g�r�g, az egyiptomi, a t�vol-keleti �s az indiai civiliz�ci�k leleteiben is fellelhet�k az erre utal� eml�kek. A l� haszn�lat�nak jelent�s�g�t ebben az id�ben m�r az eg�sz �vil�gban felismert�k, �gy az ember n�gyl�b� t�rsa id�vel elengedhetetlen r�sz�v� v�lt a mindennapi �letnek.

�rdekes k�rd�s, hogy vajon melyik l�fajt h�zias�tott�k el�sz�r. Erre t�bb v�lasz is ad�dik, melyek k�z�l a legk�zenfekv�bb a przewalski l�, illetve tarp�n. Egyes elm�letek szerint egym�st�l f�ggetlen�l mindkett�t h�zias�tott�k, m�sok szerint viszont a przewalski l� a tarp�n �se, �gy bizony�ra azt szel�d�tett�k meg el�sz�r.

A l�teny�szt�s kialakul�sa

Amint egyre sz�lesebb k�rben megjelent az ig�ny a l� haszn�lat�ra, illetve egyre nagyobb sz�m� egyed �llt rendelkez�sre, az ember felfedezte, hogy melyek a l� k�v�natos, tov�bb�r�k�tend� tulajdons�gai. A l�val foglalkoz� korai szak�rt�k tapasztalatot szereztek arr�l, hogy milyen adotts�gok kellenek a megfelel� munkav�gz�shez, a nagyobb teherb�r�shoz, a jobb �ll�k�pess�ghez, a gyorsas�ghoz �s egy�b, a hasznos�t�s szempontj�b�l fontos el�ny�kh�z.

A mindenkor k�v�natosnak tartott tulajdons�gok alapj�n, valamint a teny�szt�s �ltal el�rend� c�lokhoz elkezdt�k kiv�logatni azokat az egyedeket, melyeket a legink�bb megfelel�nek tartottak. D�nt� fontoss�g�v� v�lt, hogy az egyedek milyen j� tulajdons�gokkal rendelkeztek, �s mennyire �t�t�en tudt�k �r�k�teni azokat. �gy kezd�d�tt el az �vezredek �ta tart� hagyom�ny �s tudom�ny, amelyben a mai, modern l�teny�szt�s is alapul. A modern l�fajt�k kialakul�s�ra az arab, a berber �s a spanyol l� b�rt a legnagyobb hat�ssal. Ezek k�z�l legal�bb egy megtal�lhat� minden modern l�fajta �sei k�z�tt.

A l� szaporod�sa

A l� eml�s�llat, melynek szaporod�sa t�rt�nhet term�szetes, vagy mesters�ges fedeztet�s �tj�n. A m�nek folyamatosan nemz�k�pesek, a kanc�k viszont csak az �gynevezett s�rl�s id�szak�ban term�keny�thet�k eredm�nyesen, amely 20 napos megszak�t�sok ut�n k�r�lbel�l 3-5 napig tart. A kanc�k 11 h�napig, azaz k�r�lbel�l 325-350 napig vemhesek. Az ide�lis fedeztet�si id�ny az �szaki f�ltek�n m�rciust�l szeptemberig tart, �gy a csik�k febru�r v�ge �s augusztus k�z�tt, a t�l elm�lt�val j�nnek vil�gra. �rdekess�g, hogy szinte minden csik� �jjel sz�letik. A csik�k a legt�bb l�fajta eset�ben hat h�napos korukig szopnak.