A l� j�rm�djai

Alapj�rm�dok:

A l� h�rom alapj�rm�ddal rendelkezik, melyek sebess�g alapj�n emelked� sorrendben a k�vetkez�k: l�p�s, �get�s �s v�gta. A k�l�nb�z� j�rm�dokon bel�l a l� k�pes t�bbf�le iramban is mozogni, de l�bsorrendje nem v�ltozik. L�p�sben ismert az �sszeszedett l�p�s, a munkal�p�s, a k�z�pl�p�s �s a ny�jtott l�p�s. �get�sben elk�l�n�tj�k a r�vid �get�st, a munka�get�st, a k�z�p�get�st �s a ny�jtott �get�st, m�g v�gt�ban a r�vid v�gta, a munkav�gta, a k�z�pv�gta, a ny�jtott v�gta �s a n�gy�tem� versenyv�gta (m�s n�ven galopp) kifejez�sekkel nevezz�k meg a k�l�nb�z� mozg�sokat. Az iram k�l�nbs�g�t egy j�rm�don bel�l a l� l�p�seinek vagy v�gtaugr�sainak hossza adja meg. Ezek n�veked�se az �get�s �s a v�gta lebeg�si f�zisainak hossz�t is megny�jtja.

L�p�s:
A l�p�s n�gy�tem� j�rm�d, melyben a l� l�bsorrendje a k�vetkez�k�pp alakul: jobb h�tuls�-jobb el�ls�-bal h�tuls�-bal el�ls�. Ebben a j�rm�dban a l�nak minimum egy l�ba mindig a f�ld�n van, teh�t nincs lebeg�si f�zis.

�get�s:
Az �get�s k�t�tem� j�rm�d. A l�nak k�t, �tl�san elhelyezked� pat�ja �rinti egyszerre a f�ldet: teh�t bal h�tuls�-jobb el�ls�, majd jobb h�tuls�-bal el�ls�.

V�gta:
A v�gta h�rom�tem� j�rm�d. A l� a lovardai jobb �s bal k�zen k�l�nb�z� l�bsorrendben v�gt�zik. Bal k�zen a l�bsorrend a k�vetkez�k�pp alakul: jobb h�tuls�, majd bal h�tuls� �s jobb el�ls� egyidej�leg, majd bal el�ls�, majd lebeg�si f�zis. Jobb k�zen a l�bsorrend a m�sik k�zen val� v�gta t�k�rk�pe: bal h�tuls�, jobb h�tuls� �s bal el�ls�, majd jobb el�ls�.

A versenyv�gt�n�l egyik �tl�s l�b sem mozdul egyszerre, �gy az n�gy�tem� j�rm�d.

Ugrat�s:
Az ugrat�s nem nevezhet� j�rm�dnak, de hozz�tartozik a l� �let�hez, ez�rt ezt is ide soroljuk. A lovak sz�m�ra nem teljes m�rt�kben term�szetes az ugrat�s, ink�bb kiker�li az akad�lyt, mint �tugorja azt. M�gis rendelkeznek az ugrat�s k�pess�g�vel, ez�rt k�nnyen kik�pezhet�ek. A l� helyb�l, l�p�sb�l, �get�sb�l �s v�gt�b�l is k�pes ugratni, de a lovagl�s ter�n term�szetesen a v�gt�b�l val� elrugaszkod�s haszn�latos. Ugrat�sn�l a l� a h�ts� l�baival elrugaszkodik a talajt�l, m�g a mells�ket beh�zza addig, am�g �t nem �rt az akad�ly f�l�tt, ezut�n fokozatosan ny�jtja ki. A h�ts� l�bat pedig a ugrat�s elej�n fokozatosan h�zza be, az �tugat�s el�tt fokozatosan ny�jtja ki. Az kad�ly f�l�tt a l� a mells� l�bait beh�zva, a h�ts�kat peddig h�tra ny�jtva megny�jt�zik. Az ugrat�sra a hidegv�r� lovakon k�v�l minden l� k�pes.

Speci�lis j�rm�dok:

Bizonyos l�fajt�k k�pesek k�l�nleges j�rm�dokban is mozogni, ami minden esetben term�szetes adotts�g, hiszen a l� eddigi tudom�sunk szerint nem k�pezhet� �j j�rm�dok megtanul�s�ra.

Poroszk�l�s:
A poroszk�l�s az �get�shez hasonl�an n�gyf�zis�, k�t�tem� j�rm�d, melynek sor�n az azonos oldali el�ls� �s h�tuls� l�bak mozognak egyszerre. A l�bsorrend ilyenkor a k�vetkez�k�pp alakul: bal h�tuls�-bal el�ls�, lebeg�si f�zis, jobb h�tuls�-jobb el�ls�, lebeg�si f�zis. Erre a j�rm�dra t�bbek k�z�tt az izlandi p�ni k�pes.

Paso (l�p�s):
A paso hagyom�nyos l�p�s egy k�l�nlegesen m�dosult v�ltozata. A l�bsorrend a l�p�shez hasonl�an a k�vetkez�k�pp alakul: bal h�tuls�-bal el�ls�-jobb h�tuls�-jobb el�ls�. A mells� l�bak kifel� kasz�lnak az el�rel�p�s k�zben, mint egy �sz� k�zmozdulat�n�l. A paso k�l�nlegess�g�t az adja, hogy az erre k�pes l� – a perui paso – ak�r a r�vid v�gta sebess�g�ben is tud tart�san haladni ebben a j�rm�dban.

T�lt:
A t�lt a n�gy�tem� gyorsl�p�s. L�bsorrendj�ben azonos a pas��val, a l�bak azonban nem kasz�lnak kifel�. Az izlandi p�ni k�pes erre a j�rm�dra.

Fox trot:
A missouri �get� (missouri fox trotter) fajta rendelkezik egy egyedi j�rm�ddal, az �gynevezett fox trottal. Ekkor a l� mells� l�bai l�pnek, m�g a h�tuls� v�gtagok �getnek, �s m�lyen a l� tests�lya al� helyez�dnek. Ez a j�rm�d igen k�nyelmes a lovas sz�m�ra, hiszen a l� h�ta alig mozog. A missouri �get� hossz� t�vokat is k�pes megtenni fox trotban.