Magyarorsz�gi Mez�hegyesi M�ntelepen teny�sztett�k ki 1816-ban, az Arabian fajta egyik egyed�vel (Siglavy Gidran). 1817-ben ez a gesztenyepej/pej sz�n� cs�d�r 6 csik�t nemzett arabian, turkish, transylvanian, Spanish-Naples fajta kanc�kkal. K�s�bb ezek a csik�k Mez�hegyesre ker�ltek, �s ott a fajta alap�t�i lettek. 1820-ban a megsz�letett Gidran II., � lett a fajta alap�t�ja.

Gidran fajta kit�nik a FEI k�zbeni fegyelm�vel, ahol a fajt�k gyorsas�g�t, kitart�s�t/�ll�k�pess�g�t, reflexeit, �s b�tors�g�t n�zik. A modern Gidran fajta tehets�ges lovagl�sban �s driving- ban (lovaskocsikn�l); tov�bb� k�l�n�sen ismertek az atl�tikai k�pess�geikr�l, j�l kiegyens�lyozott v�rm�rs�klet�kr�l �s izmos testfel�p�t�s�kr�l.

Vesz�lyeztetett fajta, az eg�sz vil�gon kevesebb mint 200 egyede van.

A fajta kialakul�sa:

Magyarorsz�gi Mez�hegyesi M�ntelepen teny�sztett�k ki. A fajta �s�t, Gidran Senior (Siglavy Gidran) arab teliv�r m�nt, b�r� Fechtig v�s�rolta Egyiptomban 1816-ban. 1817-ben ez a gesztenyepej/pej sz�n� cs�d�r 6 csik�t nemzett arabian, turkish, transylvanian, Spanish-Naples fajta kanc�kkal. 1820-ban a spanish-naples kanc�nak csik�ja sz�letett, Gidran II., �s � lett a fajta alap�t�ja Mez�hegyesen, ahol vegyes: holsteini, mecklenburgi, magyar, erd�lyi, arab �s moldvai kancaanyagot fedezett. A kanc�k sz�rmaz�s szerinti csoportos�t�s�t az 1840-es �vek elej�n vezett�k be. Ekkor der�lt ki, hogy az V. sz�m�, �n. "S�rgam�nes" kanca�llom�nya f�k�nt Gidran sz�rmaz�s�. A k�s�bb klasszikuss� v�lt mez�hegyesi vonalteny�szt�s, melyben a fajta egyedei apai �gon egy-egy vonalalap�t� m�nre vezethet�k vissza, ez id�t�l kezdve lett tudatos gyakorlat. 1855-ig a Gidran fajta anya�llatai 33%arabian, 22% transilvanian, 16%spanish, 16%nonius, 6%hungarian natives �s 6% gidran kanc�k voltak.

*Megj: Shagya Arabian cs�d�r�kkel m�g tov�bb fejlesztett�k a fajt�t. Az "eredm�ny" a fajta m�sik t�pusa lett, amely kiv�l� v�gta �s ugr�k�pess�gekkel rendelkezett.

Gidr�n fajt�r�l tulajdonk�ppen a m�lt sz�zad k�zepe �ta besz�lhet�nk, miut�n az osztr�k Kriegsministerium a gidr�n �llom�nyt 1885-ben hivatalosan is �n�ll� fajt�nak min�s�tette. Az eredeti gidr�n �llom�ny 15 �sany�ra vezethet� vissza, melyekb�l az id�k sor�n t�bb csal�d is kihalt. A rokonteny�szt�s elker�l�se, valamint a fajta k�llemi �s teljes�tm�ny-�rt�k�nek jav�t�sa �rdek�ben 1893-t�l 3 gener�ci�n kereszt�l alkalmaztak angol teliv�r m�neket, melyek ivad�kai k�z�l a kanc�kat egy-k�t gener�ci� ut�n fajtatiszta gidr�n m�nnel visszakeresztezt�k. A teliv�r apas�g� (F1) m�neket eg�szen kiv�teles eseteket lesz�m�tva a teny�szt�sb�l kiz�rt�k.

A m�nes �llom�nya 1849. �s 1920. k�z�tt 100 k�r�li t�rzskanc�val stabiliz�l�dott. Ez a l�tsz�m lehet�v� tette a fajta fedez�m�n- �s kancaut�np�tl�s-ig�ny�nek biztos�t�s�t, kell� genetikai divergenci�t biztos�tott, �s megfelel� szelekci�ra is lehet�s�get adott.

1920. m�rcius 20.-�n, a rom�n megsz�ll�st k�vet�en, az akkor lelt�r szerinti 98 gidr�n kanc�b�l a rom�n kir�lyi csapatok 74 kanc�t hadizs�km�nyk�nt magukkal vittek. 11 kanca a harcok sor�n elkall�dott, mind�ssze 13 egyed maradt meg. Ebb�l az igen s�lyosan megfogyatkozott �llom�nyb�l 1944-re siker�lt a kancal�tsz�mot 90-re fejleszteni, mikor is a II. vil�gh�bor� k�vetkezt�ben be�llott vesztes�gek miatt 1948-ban 28 kanca �rkezett vissza a n�metorsz�gi Bergstettenb�l.

A k�t vil�gh�bor� k�z�tti id�szakban az �llom�ny konszolid�l�s�ra a kor�bbi ellentmond�sos tapasztalatok miatt csak kisebb m�rt�kben haszn�ltak teliv�r m�neket, hanem kisb�ri-f�lv�r (Maxim V, Kozma III) �s arab (Mersuch III, Siglavy VI, Gazal III) m�nekkel pr�b�lkoztak igen j� eredm�nnyel. Ez id� t�jt konszolid�l�dott a fajta anglo-arab jellege, elt�ntek a haszn�latbeli probl�m�k, s minden tekintetben egy igen kiv�l�, �rt�kes �llom�ny alakult ki viszonylag r�vid id� alatt. A II. vil�gh�bor� ut�n 1957-ig az er�sen megfogyatkozott �llom�ny fejleszt�se, a megl�v� vonalak meg�rz�se ker�lt a k�z�ppontba. 1957-ben politikai d�nt�s alapj�n a teljes gidr�n popul�ci�t Mez�hegyesr�l a Dalmandi �llami Gazdas�gba helyezt�k �t. A hatvanas-hetvenes �vek l�teny�szt�s ir�ny�t�si koncepci�ja a hagyom�nyos fajt�k �llom�ny�nak er�teljes visszaszor�t�sa �s ezen fajt�k t�rzskanc�inak nyugati fajt�kkal v�gzett �tkeresztez�se volt. Ez oly m�rt�kben "siker�lt", hogy 1975-re a teljes gidr�n �llom�ny mind�ssze 3 fajtatiszta m�nb�l �s 16 t�rzskanc�b�l �llott.

1975-ben az Orsz�gos �llatteny�szt�si Fel�gyel�s�g az �llatteny�szt�si Kutat�int�zet k�zrem�k�d�s�vel n�pies �llom�nyb�l 21 gidr�n sz�rmaz�s� kanc�t �s Bulg�ri�b�l 2 m�nt v�s�rolt, �s Borodpuszt�n �j t�rzsteny�szetet alap�tott. A borodpusztai teny�szet t�bb gazdav�lt�s ut�n a Pannon Agr�rtudom�nyi Egyetemhez, �s 1996-ban az ebb�l �n�ll� int�zm�nny� alakult Pannon Lovasakad�mi�hoz ker�lt a Sz�nt�d melletti Mar�cpuszt�ra, mint g�nrezerv teny�szet. Id�k�zben 1988-ban m�r ugyancsak ideker�lt a Dalmandi Mez�gazdas�gi Kombin�t megsz�ntetett s�tv�nyi m�nes�nek kanca�llom�nya is.

A rom�n hadsereg �ltal elzs�km�nyolt �llom�nyb�l a Radautzi M�nes 55 kanc�t vett teny�szt�sbe, melyeket az�ta is fajtatiszt�n teny�szt tov�bb a rom�n L�teny�szt�si Igazgat�s�g ir�ny�t�s�val. A kor�bban hetvenes l�tsz�m� m�nes �llom�ny�n 1989-ben igen nagy m�rt�k� �llom�nycs�kkent�st hajtottak v�gre, minek k�vetkezt�ben az �llom�ny nagyobbik fele a teny�szt�s sz�m�ra elveszett.

1989-t�l kezd�d�en a fajta fenntart�s�val, nemes�t�s�vel kapcsolatos feladatok a Kisb�ri-f�lv�r L�teny�szt� Orsz�gos Egyes�let keret�ben zajlanak.

Tulajdons�gai:

Er�teljes szervezet�, nagyr�m�j�, el�g t�meges, k�z�pneh�z h�tas �s h�mos t�pus� fajta. Feje a testt�meggel ar�nyos nagys�g�, k�z�pmagasan t�z�tt, egyenes profilvonal�, esetenk�nt kisfokban burkolt. Nyaka k�z�pmagasan illesztett, k�zepesen hossz�, kifejezett baltav�g�ssal, a m�nekn�l �ltal�ban j�l �velt. Az alacsonyan illesztett, izomszeg�ny nyak a kanc�kn�l is teny�szt�sb�l kiz�r� t�nyez�. Marja kifejezett, hosszan h�tbany�l�, el�g j�l izmolt. H�ta k�zepesen hossz�, el�g nagy sz�mban vannak hosszabb t�rzs� egyedek. �gy�ka k�zepesen hossz�, el�g feszes. A sz�gy sz�les, j�l izmolt, a mellkas t�bb�-kev�sb� m�ly, j�l dong�zott.

Az anglo-arab hat�s ellen�re a jelenlegi �llom�ny felt�n�en er�s csontozat�. Az er�teljes szervezet kifejez�sre jut a t�megess�gben is. Ennek oka, hogy az ut�bbi 20 �vben alkalmazott m�nek eset�ben a nagy r�m�nak kit�ntetett szerepe volt (Gidran IV, VIII, X, XI). A j�v�ben c�lkit�z�s a testt�meg meg�rz�se mellett a nemess�g, az elegancia fokoz�sa. A l�bszerkezet t�bb�-kev�sb� szab�lyos, az �llom�ny durva l�bszerkezeti hib�kt�l mentes. A mozg�s k�zepes hossz�s�g�, akci�j�ban, rugalmass�g�ban gyakran jav�t�sra szorul.

T�bbhaszn� melegv�r� fajta. H�tas-, hobby-, sport-, �s fogatl�nak egyar�nt megfelel�. A hazai lovassportban sz�mar�ny�n�l nagyobb h�nyadban tal�lunk eredm�nyes egyedeket.  L�tsz�madatait figyelembe v�ve az egyik legeredm�nyesebb fajt�nk a lovassportok ter�let�n. A d�jugrat�sban Medve, Gidran XI, Agresszor, a militaryban Ibolya nemzetk�zi szinten is meg�llta a hely�t. Kis l�tsz�m� �llom�nya folyt�n szelekci�s lehet�s�ge viszonylag korl�tozott. Mint �shonos g�nrezerv fajta, a magyar �llatteny�szt�sben kult�rt�rt�neti �s genetikai �rt�ket is k�pvisel. Egyes kancacsal�djai 20-25 gener�ci�s teny�szt�si m�lttal is rendelkeznek.

Szigor� szelekci� folyik a lovagolhat�s�g k�r�be tartoz� �rt�km�r� tulajdons�gaira. Kit�telek a fajt�hoz tartoz�shoz: 4 gener�ci�ra visszamen�leg igazoland� a l� �seinek sz�rmaz�sa (csak gesztenyepej/pej sz�n�, melegv�r�, Arabian, Anglo- Arabian fajta lehet), ezenk�v�l m�rete  15,3-17 marok.

Jelene �s j�v�je:

A nyilv�ntart�sok szerint 21 tulajdonos kez�n 102 kanca �ll teny�szt�sben. Az �llom�ny 42 %-a 8 eredeti mez�hegyesi kancacsal�dra vezethet� vissza. Ebb�l kett� csak 1-1 kanc�val k�pviselteti mag�t, 1 csal�d eredete bizonytalan. Az eredetileg kialakult 15 kancacsal�db�l 6 p�tolhatatlanul elveszett. A jelenlegi gidr�njaink t�bbs�ge n�pies eredet�, de hat�rozottan gidr�n genetikai h�tter�.

Magyarorsz�gon k�v�l Bulg�ria �s Rom�nia rendelkezik kisebb popul�ci�val. A rom�niai gidr�nok 5 eredeti mez�hegyesi �s 1 b�bolnai kancacsal�dra vezethet�k vissza. 1989-t�l t�bb radautzi gidr�n kanca �s 3 m�n ker�lt Magyarorsz�gra.

A fajta ma fontos genetikai �rt�k Magyarorsz�gon. Az egyes kancacsal�dok 20-25 gener�ci�s teny�szt�si m�lttal rendelkeznek �s amiatt is kit�ntetett szerepe van klasszikus kancacsal�dok meg�rz�s�nek.