Gondoltam összedobok egy lovardai pacikról szóló cikket, mivel ilyen még úgy se volt. Jellemeztem a véleményem szerint egy-két lovat, akit egy kicsit jobban ismerek, vagy volt már néhány közös élményünk.

Izabella az én egyik kedvenc pónim. 

Zsufafakó kanca, három lábán kesely, és a fején egy formás csillag díszeleg. Nagyon kedves és aranyos, azonban időnként elég makacs tud lenni. Nincs belovagolva, viszont én már ültem rajta, és nagyon kényelmes. 

 Kb. fél éves gyönyörű csikóval büszkélkedhet. 

Csillagon lovagoltam egy évvel ezelőtt. Egy magas furioso pej kanca, a jobb hátsó lábán kesely, és a fején egy 4 alakú csillag van. Nagyon engedékeny, és kedves. A tanügetés nehéz rajta, de idővel sikerült rengesen megtanulnom. A vágtáját mindig is szerettem, hiszen nagyon kényelmes. Sajnos ma már nem lovagolunk rajta. Rengeteg csikója volt már, ilyen például Dacii admin egyik lova, Remény.

Bazsi egy izabella fakó falabella csődör. Sokszor érez késztetést arra, hogy megrágcsálja a lovasok ujját. Rengetegszer cselezett már ki azzal, hogy puszit akar adni, igazából pedig csak az ujjamat akarta megízlelni.

Márki/Mágus. A két csődör pónit elég nehéz megkülönböztetni egymástól.

Ugyanazok a jegyek vannak a fejükön, ugyanolyan szép almásderes színük van, és ugyanolyan magasak. Nincsenek belovagolva, mert fogatba szokták őket befogni. Mindkettővel jóban vagyok, nem bírom megállni hogy ne menjek el mindig az istálló végére meglátogatni őket. Tőlük mindig kapok egy-egy puszit, ujjrágás nélkül. :)

Gyémánt egy sárga színű falabella kanca. Aranyos kis póni, általában Bazskóval szokott egy helyen lenni. Ő is megtalálta az élvezetet az ujjrágásban, így már neki sem hagyom hogy puszit adjon... :) 

Durcáson lovagolok mostanság. Gyönyörű pej kanca, csillaggal, és orrfolttal a pofáján. Nagyon szeretem, mert nem csak hogy édes, és kedves ló, hanem még kényelmes is. Ha jó kedve van akkor szót fogad, és mindig az van amit én szeretnék. Ha éppen rossz napja van, akkor kicsit gonoszkodik. Nagyon kényelmes a tanügetése, és a vágtája egyaránt. 

Szimúr egy sötétpej színű kanca. Szerintem kicsit makacs hátaslóként, de ha senki nem ül rajta, és nem akarják befolyásolni, akkor hihetetlenül kedves tud lenni. Vele voltam elsőnek terepen, és vele vágtáztam gyorsan legelőször. Mikor a legtöbb ló elkezdett ugrálni a lovasa alatt, akkor Szimúr teljesen nyugodtan vágtatott tovább, amit köszönök is neki, mert szinte biztosra veszem hogy leestem volna.