A Campolina fajta Entre Rios de Minasban �s Minas Geraisben, Braz�li�ban alakult ki. A fajta Cassiano Campolina �tlet�b�l Fazenda Tamque farmj�n "�lt�tt testet". Mr. Campolina 1857-ben kezdte el a saj�t lovait �talak�tani, b�r a legt�bb ember a fajta igazi fejl�d�s�t 1870 k�r�lre teszi, amikor � befogadott egy fekete kanc�t, akinek a neve "Med�ia" �s a bar�tj�t�l j�tt. Ez a kanca braz�liai volt (Berber v�r�) �s egy fajtatiszta Andal�ziai cs�d�rh�z tartozott, akit Mariano Proc�pio �tvett, �s mint aj�nd�k, �tadta II. Dom Pedro cs�sz�rnak. Med�ia �letet adott egy gy�ny�r� s�t�tsz�rke csik�nak, amely f�lv�r� Andal�ziai, �s a neve

"Monarca", � az alap�t� a Campona fajt�ban. � szolg�lt 25 �vig "Fazenda Tanque" m�nes�ben.

A kezdetek �ta, Cassiano Campolina a kiv�laszt�sra �s a genetikai javul�sra koncentr�lt, ami a megszerezett �llatokon nagy �l�nks�g �s egyenletes j�r�sm�dk�nt l�tszott meg. Nem csak Monarca, de k�l�nf�le m�s m�nek m�s fajt�kkal is befoly�solt�k a kialakul�sban l�v� Campolni fajt�t:

Menelike (Anglo-Normand fajta),
Golias (Clydesdale fajta),
Teffer (Holsteini fajta),
Yanke Prince (Amerikai Saddle l�),
Rio Verde (Mangalarga Machador fajta).

A Mangalarga Machador fajta haszn�lat�nak c�lja az volt, hogy minn�l jobban t�k�letes�tse a Campolin�t. 1934-ben a t�rzsk�nyv le volt z�rva, de a kinti fajt�k bevezet�se nem volt rosszabbul elfogadva. Az Alapvet� Fajt�t ez id�ben teremtett�k meg �s az ir�nyad� elveket 1975-ben korszer�s�tett�k.