Vadl�-�b�l sorozat

Riv�lisok

1.r�sz

A k�l�n�s l�

- Anya, anya! – ki�ltotta Caramel.
- Mi az kicsim? Mi a baj? Megt�madott valami? – k�rdezte agg�dva Orchidea, �s f�ltve a m�nesre pillantott.
- L�tod ott azt a kanyont? Az el�bb ott �llt egy fekete l�! – mondta el a h�rt Caramel.
- Gyere velem most! – adta ki a parancsot Orchidea.
Elindultak a m�nes fel�. P�r csik� ugr�ndozott, �s Caramel is csatlakozott. Orchidea egyenesen a legmagasabb domb fel� vette az ir�nyt.  Tudta hogy ott Locardot, a m�nesvez�rt megtal�lja.
- Locardo! – h�vta a lovat.
A s�rga m�n el�j�tt rejtekhely�r�l. Mindig csod�lkozott hogy milyen sz�p Orchidea.
- Mi a baj? Caramel? A m�nes? – k�rdezte.
- Nincs semmi bajuk. Caramel mondta hogy ott a kanyonban l�tott egy fekete lovat – �js�golta el Orchidea.
- Lehet, hogy a m�nest akarja. Na mindegy. Figyelj Caramelre �s a m�nesre a t�bbit majd megoldom – nyugtatta meg Locardo.

*

A fekete m�n figyelte a m�nest a kanyonb�l. „ Hmm egyszer az eny�m lesz ez az eg�sz” gondolta. Azzal elv�gtatott, �s csak port lehetett l�tni.

*

Caramel mindig unatkozott. A csik�k nem szerettek vele j�tszani. Hirtelen patadobog�st hallott, �s megfordult.
- Szia! – �dv�z�lte egy pici sz�rke csik�.
- Szia! �j vagy itt? – k�rdezte illedelmesen Caramel.
- Igen. Locardo most fogadott be engem �s any�t – felelte a kis cs�d�r.
- Aha. Caramel vagyok, �s Locardo az ap�m. Te ki vagy? – k�v�ncsiskodott Caramel.
- F�st�s. H� de kir�ly! B�r az �n ap�m is vez�rm�n lenne! – k�v�nta F�st�s.
- Megyek, felfedezem ott azt a kanyont. Te j�ssz? – k�rdezte Caramel.
- Nem k�szi. Szia! – k�sz�nt el F�st�s.
Caramel elmormogott egy alig �rthet� szi�t �s �tnak indult.

*

„Hol lehet m�r megint ez a csik�?” h�borgott mag�ban Orchidea.
�gy tett, ahogy Locardo mondta. V�rt �s vigy�zott a m�nesre. Nem volt egy k�nny� dolog a vez�r p�rj�nak lenni, de meg�rte. „Na majd visszaj�n” gondolta Orchidea. Elindult a m�nes ir�ny�ba. Itt volt az ideje a pihen�snek is. V�g�l is meg�rdemelte a f�rads�g ut�n.
- Eln�z�st, nem maga Caramel anyuk�ja? – k�rdezte v�ratlanul egy hang.
- De. Mi�rt? Orchidea vagyok. Te? – mondta a fekete kanca.
- F�st�s. Ma fogadott be Locardo. Csak, az�rt mert Caramel elindult a fel� a kanyon fel�, egyed�l – v�laszolta F�st�s.
- Hogy micsoda? Hogy jut ilyen h�lyes�g az esz�be? K�szi hogy sz�lt�l! – mondta azzal elv�gtatott, mag�ra hagyva F�st�st. Nem mehetett Caramel ut�n, mert akkor mi lesz a m�nessel?! V�lasztania kellett: vagy a m�nes, vagy Caramel. De � tudta hogy mit csin�l. Ma m�r m�sodj�ra kaptatott fel a dombra Locardohoz.
- Mi az megint? – k�rdezte egyb�l a m�n.
- Caramel… egyed�l van… elment arra a kanyonra… ahol l�tta a cs�d�rt – dadogta Orchidea.
- Azonnal ut�namegyek! Vigy�zz nagyon a m�nesre! – adta ki az utas�t�st Locardo.
Orchidea b�lintott, �s n�zte, ahogy p�rja elv�gt�zik… egyed�l. Nagyon agg�dott, �s rem�lte nem lesz semmi baj.