Lovaspóló

A lovaspóló a tudomány mai állása szerint a legrégebbi csapatsport a világon. A póló egy ősi labdajáték, amely Ázsiából származik: első feljegyzett meccsét Kr.e. 600 körül, Perzsiában rendezték.

A lovaspóló elsődlegesen szabadtéri sport. A játék színteréül szolgáló pálya körülbelül 270x180 méteres, téglalap alakú, fűvel borított terület. A pálya két rövid oldalán találhatók a kapuk 7,5 méter szélesek, és legalább 3 méter magasak.

A játék menete

A pólómeccs során két, 4-4 fős csapat játszik egymás ellen. Fedett pályás mérkőzéseken 3-3 fő részvétele is lehetséges. Egy mérkőzés négy vagy hat, egyenként 7 perces tiszta játékidőt biztosító játékrészből, úgynevezett chukkerből áll. A meccset általában két, lovon ülő bíró vezeti. Az órát a bíró szabálytalanság, bukás és sérülés esetén állítja  meg, illetve ha a labda az oldalvonalon  kívülre kerül.

A játék célja a gólszerzés. A csapatok minden gól után térfelet cserélnek. A játék lebonyolítása sok tekintetben hasonlít a futball szabályaihoz: szabálytalanságok esetén például büntetőütésekre kerül sor, a kaputól különböző távolságokra. A büntetéseket súlyosságuk szerint egy 1-től 10-ig terjedő skálán osztályozzák, és e szerint döntenek a bírók a büntetők elvégzésének helyéről. Bizonyos helyzetekben a védők beállhatnak a lövés elé, súlyosabb szabálytalanságok esteén azonban erre nincs lehetőség.  

A játékosok minden chukker után lovat cserélnek, mivel ez a sport különösen igénybe veszi a lovak lábát.

Az ideális pólópóni és lovasa

A pólópóni - ahogy azt már a lótípusoknál is megtárgyaltuk - fordulékony, robbanékony és szívós. Képes 7 perceb át látszólag különösebb cél és orientáció nélkül engedelmeskedni lovasa akaratának.

A jó pólójátékos gyors reflexekkel rendelkezik, jó ülésű, kitűnő kondícióban van, kitűnő szemmel, labdaérzékkel és átlagon felüli stratégiai gondolkodással bír.