�get�

Az �get� egy speci�lis fogatverseny, melynek eredete mai ismereteink szerint a r�mai id�kig ny�lik vissza. A Circus Maximuson rendszeresen zajlottak l�versenyek igaz, akkor a lovak v�gt�ban versenyeztek.

Az �get�n az erre a c�lra kiteny�sztett lovak �get�sben teljes�tik a ki�rt t�vokat, melyek �ltal�ban 1600-4200 m�ter hossz�ak. Maga az �get�p�lya leggyakrabban egy 100 m�ter hossz�, ellipszis alak�, t�m�r talaj�, homokos p�lya, melyen a lovak - ak�rcsak a galoppon - bal k�zen futnak.

A l� egy k�nny� kocsi, �gynevezett sulky el�tt fut, melyen a hajt� �l.

Az �get�n k�thet� fogad�si lehet�s�gek megegyeznek a galoppn�l m�r le�rtakkal, �s a l�sport k�t t�pus�nak lebonyol�t�si rendszere is igen hasonl�t egym�shoz. Ak�rcsak a galoppon, az �get�n is van hendikeprendszer. Itt azonban nem a lovak �ltal vitt t�meggel egyens�lyozz�k ki az indul�k es�lyeit: a favoritoknak hosszabb t�vot kell futniuk, mint az es�lytelenebbeknek. A k�l�nbs�g az elt�r� es�ly� lovak �ltal futand� t�vok k�z�tt 20-40 m�ter.

A verseny menete

A futamok ind�t�s�nak n�gyf�le m�dj�t haszn�lj�k. Amennyiben minden l� azonos t�vot teljes�t, a futam aut�starttal indul. Ilyenkor egy speci�lis, kinyithat� sz�rny� aut� m�g�tt, egy vonalban futnak a lovak rajt el�tt, 300 m�teren kereszt�l. Amikor arra a pontra �rnek, ahonnan pontosan a ki�rt t�vra van a c�lvonal, az aut� elhajt a fogatok el�l, �s kezdet�t veszi a verseny.

Sz�ls�s�ges id�j�r�si viszonyok eset�n, amikor az ind�t�aut� sz�m�ra t�l m�ly a talaj, ind�thatj�k a futamot �gynevezett rep�l�starttal is. Ilyenkor a lovak egy vonalban futnak a starthelyig, ahonnan a t�nyleges verseny kezd�dik.

A hendikepversenyeket, ahol minden l� m�s t�vot fut, fordul�starttal ind�tj�k. Ebben az esetben a lovak a versenyt�v fut�s�nak ir�ny�val ellent�tesen haladnak a start el�tt. Minden l�nak egyszerre kell el�rnie azt a c�lvonalt�l val� t�vot, amit le kell futnia. A hajt�k pontosan tudj�k, hogy mely fogatokt�l kell 20, illetve 40 m�terre elhelyezkedni�k. Amikor minden l� el�ri a saj�t hely�t, a mez�ny egyszerre megfordul, �s kezdet�t veszi a futam. Az ilyen t�pus� rajt kev�sb� biztons�gos, mint az aut�start, a hendikeprendszert azonban csak �gy tudj�k �rv�nyes�teni.

Azok a probl�m�s lovak, melyek sokadszorra sem hajland�k megfordulni a t�bbiekkel, indulhatnak �ll�starttal is. Ilyenkor �k a fut�s ir�ny�ba fordulnak, �s amikor a t�bbi l� visszafordul, nekik �ll� helyb�l kell megkezdeni�k a t�v teljes�t�s�t.

Azok a lovak, melyek tiszt�tlanul �getnek vagy galoppoznak a versenysz�mban, kiz�r�sra ker�lnek.

A j� �get�l� �s hajt�ja

A j� �get�l� gyors, er�s, sz�v�s �s egy�ttm�k�d�. Az egyedek k�llemileg viszonylag nagy elt�r�seket mutathatnak, hiszen sz�mos k�l�nb�z� fajt�j� �get�l� l�tezik. Az USA-ban teny�sztett �get�k p�ld�ul kis termet�ek, m�g az orosz  orlov fajt�j�ak robosztusabbak. B�r a lovak h�ta, nyaka, fejform�ja �s testfel�p�t�se sokszor nagyon elt�r�, a j�l izmolt far minden esetben el�ny.

A j� hajt� kit�n� kond�ci�j�, �s megfelel� taktikai �rz�kkel b�r. Higgadtan hajt, �s k�pes lov�nak erej�t tartal�kolni az utols� m�terekig.