Voltige
ltalnos lers
A voltige, ms nven lovastorna a lovagls s a torna kztt kpez tmenetet. A reining mellett az egyik legfiatalabb szakg a lovassortok kztt. A voltige az egyetlen olyan verseny, melynek sorn nem az a szemly irnytja a lovat, aki rajta l. A lovat egy 20 mter tmrj krn egy szakkpzett futszraz irnytja, mg a tornsz klnbz, elre meghatrozott nehzsg gyakorlatokat hajt vgre a lovon, vgta jrmdban. A tornszoknak a lovon val gyakorlson kvl tornatermi edzseken is rszt kell vennik.
A voltige tovbbi klnlegessge, hogy ez az egyetlen olyan szakga a lovassportnak, ahol egyniben a nket s a frfiakat kln rtkelik. rdekes tovbb az is, hogy a csapatverseny alatt akr hrom tornsz is tartzkodhat egyszerre a lovon.

rtkels
A versenyeket alapveten ktfle elbrlssal rendezik. Vannak ktelez gyakorlatok, melyeket egyformn hajt vgre, illetve rendeznek zens krt, amelynek feladatait az adott nehzsgi szinten bell a tornz maga lltja ssze. Az eladsokat hromtag szri pontozza, 0 s 10 pont kztti rtkekkel. Pontozzk a tornsz teljestmnyt, a l llapott s munkjt, valamint a kr mvszi rtkt is. A gyztes a legtbb pontot szerz versenyz.

A j voltige-l s tornsz
A j voltige-l temesen, laposan galoppozik, s nem fsul el a gyakran monoton munktl. Hta s fara szles, jl izmolt s ers. Idegrendszere kiegyenslyozott, gy nem ijed meg a hirtelen mozdulatoktl s a hangos zentl.
A j tornsz hajlkony, knny, rendkvl ers, s kitn temrzkekkel rendelkezik. Knnyed, kecses mozdulatokkal teljesti a feladatokat, mikzben teljes sszpontostsra s fegyelmezettsgre kpes.

|