Reining

Kialakul�sa

A reininget legtal�l�bban western t�pus� d�jlovagl�sk�nt jellemezhetj�k. Kialakul�s�nak gy�kerei a western st�lus� lovagl�sn�l keresend�k, �s k�vetelm�nyrendszer�t is ez a fajta lovagl�si m�d alak�totta ki.

A western st�lusban lovagolt lovaknak sokszor eg�sz napos lovagl�s �s a nagy t�vok megt�tele miatt el�sz�r is k�nyelmesnek kellett lenni�k. Ezt szolg�lta a lovak lapos mozg�sa, valamint a hozz�juk haszn�lt western t�pus� nyereg is.

A cowboyok sz�m�ra fontos volt a l� m�s �llatok terel�s�re val� alkalmazhat�s�ga is, �gy a lovak kiv�laszt�sa �s a k�pz�se sor�n el�t�rbe ker�lt a felt�tlen engedelmess�g, a gyorsas�g �s a fordul�konys�g is. Ezeken a k�vetelm�nyeken alapszik a reining.

�rt�kel�s

A reining versenyz�i meghat�rozott feladatokat hajtanak v�gre, el�re r�gz�tett sorrendben. A bemutat�kat egy h�rom- vagy �ttag� b�r�i test�let pontozza. A pont�rt�k nulla �s v�gtelen k�z�tt lehet. Egy �tlagos teljes�tm�ny �rt�ke k�r�lbel�l 70 pont.

A feladatok sor�n �rt�kel�sre ker�l az engedelmess�g, az elengedetts�g, a l� �s lovas k�z�tti harm�nia, valamint a feladatok v�grehajt�s�nak pontoss�ga is.

A versenyeken sz�mos hib��rt j�rnak b�ntet�pontok, illetve s�lyos hib�k�rt nulla pont is adhat�. Nulla pontot kap az a lovas, aki a k�telez� feladatokban k�t k�zzel vagy k�zcser�vel fogja a sz�rakat.

A j� l� �s lovasa

A reiningre legink�bb alkalmas l� kiegyens�lyozott term�szet�, nem t�l nagy termet�, fordul�kony, robban�kony, gyors �s engedelmes. Lovasa s�lypontj�nak legapr�bb v�ltoz�s�ra is azonnal reag�l, ahogy a lovas adhat� egy�b seg�ts�geire is (sz�r,l�bsz�r,csizma). T�m�r, j�l izmolt teste kit�n� kond�ci�nak �rvend, l�bszerkezete pedig toler�lja a hirtelen ir�ny- �s iramv�ltoztat�sokat is.