Fogathajt�s

Kialakul�sa

A fogathajt�s gy�kerei az els� lovas szekerek idej�hez ny�lnak vissza. M�r az �kori g�r�g�k �s r�maiak is rendeztek fogatversenyeket, ahogy haszn�ltak harci fogatokat is. Ezek eleinte csup�n egy-k�t szem�ly sz�ll�t�s�ra voltak alkalmasak, de k�s�bb, a harci kell�kek elszaporod�s�val, majd a szem�ly- �s �rusz�ll�t�s elterjed�s�vel a nagyobb m�ret�, egyre t�bb l� �ltal h�zott kocsik is mindennaposs� v�ltak. A fogathajt�s egy t�bb ezer �ves moderniz�ci�s folyamat, valamint a lovaskult�ra �si hagyom�nyainak egyidej� hat�s�ra v�lhatott a mai modern lovassportok egyik�v�.

A n�gyes fogatban dolgoz� lovakat k�vetkez�k�pp nevezi a szakirodalom: jobb els�-ostorhegyes, jobb h�ts�-rudas,bal els�-gyepl�s,bal h�ts�-nyerges.

�rt�kel�s

A hajt�k egyes, kettes �s n�gyes fogatban versenyeznek. A egyesfogathajt�k egy l�val �s egy seg�dhajt�val, a kettesek h�rom l�val �s egy seg�dhajt�val, m�g a n�gyes fogatok �t l�val �s k�t seg�dhajt�val nevezhetnek a versenyre. A hajt� nevezett lovai k�z�l tetsz�s szerint �ll�thatja �ssze a fogat�t a verseny k�l�nb�z� feladataihoz.

A modern fogathajt�versenyek lebonyol�t�si form�j�nak f� c�lja a fogatok sokoldal�s�g�nak tesztel�se. Ennek megfelel�en a komoly fogathajt�versenyek a lovastus�hoz hasonl�an t�bb r�szb�l �llnak.

Az els� feladat a d�jhajt�s, ahol a d�jlovagl�s anal�gi�j�ra a fogatban dolgoz� lovak �s a hajt� �sszhangj�nak �s k�z�s munk�j�nak tesztel�se a c�l. A k�telez�en teljes�tend� feladatsor elemeit 0 �s 10 pont k�z�tti �rt�kekkel d�jazza egy h�rom- vagy �ttag� b�r�i test�let. A szempontok a feladatok pontos v�grehajt�s�n k�v�l a k�telez�k: a lovak j�rm�djainak tisztas�ga, a mozg�suk szabads�ga, a lend�letess�g, a lovak engedelmess�ge �s a seg�ts�gekre val� reag�l�sa, a hajt� seg�ts�gei, valamint a fogat megjelen�se �s a lovak �polts�ga.

A m�sodik, teljes�tend� feladat a maratonhajt�s, ahol a fogatoknak egy kijel�lt terepszakaszon kell haladniuk, amely akad�lyokat is tartalmaz. A terepakad�lyok sz�mos kaput tartalmaznak. A verseny p�lya�p�t�je kijel�li, hogy a fogatoknak mely kapukon, milyen sorrendben kell �thaladniuk. A feladatok sokszor t�bbf�le �tvonalon is megoldhat�k, �s a hajt� a maraton el�tti p�lyabemutat�n d�nti el, hogy sz�m�ra melyik �tvonal a legkedvez�bb.

A fogatok helyez�si sorrendje a terepakad�lyokban elt�lt�tt id� alapj�n alakul ki.

Az utols� versenynapon ker�l sor az akad�lyhajt�sra, melynek sor�n a fogatoknak sz�mozott, gumib�l k�sz�lt akad�lykapuk - �gynevezett selyb�k - k�z�tt haladva, az azokra tett teniszlabd�k lever�se n�lk�l kell teljes�teni�k egy, a selyb�k �ltal meghat�rozott �tvonalat. Itt a legkevesebb hibapontot gy�jt�, leggyorsabb fogat v�gez az �len.

A verseny v�gs� gy�ztes�t a h�rom feladat �sszes�tett eredm�nye alapj�n hirdetik ki.

A kisebb fogathajt�versenyeken gyakran csak akad�lyhajt�st rendeznek.

A j� fogatl� �s hajt�ja

A j� fogatl� gyors, sz�v�s, robban�kony, engedelmes, b�tor �s kiegyens�lyozott. T�r�lel� mozg�ssal �s kit�n� kond�ci�val rendelkezik. �rz�kenyen reag�l a hangseg�ts�gekre, de nem f�l a zajt�l. Testfel�p�t�s�ben els�dleges szempont az er�s sz�gy �s far, valamint az ac�los l�bszerkezet. A d�jhajt�sban j�l haszn�lhat� lovak eleg�ns megjelen�s�ek, laza tark�val �s k�zepesen hossz�, enyh�n �velt nyakkal rendelkeznek.

A j� hajt� finom k�zzel �s k�vetkezetes hang- �s ostorseg�ts�gekkel ir�ny�tja fogat�t. Maxim�lisan tud �sszpontos�tani, emellett kell� taktikai �rz�kkel �s kimagasl� reflexekkel rendelkezik.